1960-1989: Új üzleti és elektronikai vonalak

Az új Bosch-székhely Stuttgart közelében, a Schillerhöhén található, ez váltotta fel a régi, városközpontban lévő irodát.

Az 1960-1980-as évek során a Bosch olyan változásokon ment keresztül, amelyek eredményeként sokrétű csapattá alakult önálló részlegekkel, és az autóipari elektronika terén piacvezető, globális vállalattá vált.

Stilizált szerkezetet ábrázoló rajz, a mely a különböző üzleti részlegek fejlődését mutatja.

Új szerkezet – részlegek alakultak meg

1950 és 1960 között a Bosch dolgozóinak száma 15 000-ről 70 000-re nőtt. A közepes vállalkozásokra jellemző központosított szerkezet már nem működött megfelelően, így az 1960-as években az üzletágak fokozatosan függetlenedni kezdtek. Ez elsőként az elektromos szerszámokat gyártó részleget érintette. E gazdasági fellendülés és a teljes foglalkoztatás ideje alatt a Bosch más szektorokban is beolvasztott vállalatokat és dolgozók ezreit képezte át autóvillamossági cikkek gyártására.

Az építkezéseken fokozott igénybevételhez tervezett ütvefúrókat szerelik össze a Bosch leinfeldeni gyárában. (1956)

A brosúra elülső borítóján az látható, hogy abban az időben a mosást még női munkának tartották – a gyermekek pedig szemmel tarthatták. (1963)

A hidraulikától a csomagolásig

Bár akkoriban az autóipar volt a legfontosabb piac a Bosch számára, Nyugat-Európa virágzott, a sokrétűvé válás és más szektorok kialakítása mégis fontos szerepet játszott. Az 1950-es évek mobil hidraulika, orvosi elektronika és rádiótechnika felé történő terjeszkedését követően a Bosch 1963-ban megvásárolt egy csomagológépeket gyártó vállalatot, és további felvásárlásokkal bővítette tevékenységét a csomagolástechnika terén.

A csomagolástechnikai részleghez tartozó Höfliger & Karg leányvállalat kifejlesztett egy gépet, amely képes volt percenként 1400 egyadagos kávékrémes csésze legyártására. (1982)

Az autókban használatos generátorok regulátorainak gyártása a reutlingeni üzemben. (1964) Reutlingenben volt az Emil Gminder AG, egy textilgyártó cég telephelye, ezt vette át Bosch 1964-ben.

Gyújtótekercsek gyártása Blaichachban (1964). A régió textiliparának összeomlását követően a Bosch az onnan kikerülő dolgozóknak új lehetőségeket kínált.

Az alapító öröksége – A Robert Bosch Stiftung

A Bosch-családnak egy kelet-stuttgarti dombon elhelyezkedő otthona most a Robert Bosch Stiftung székhelye, amelyet 1964-ben alapítottak.

A Stuttgart közelében a Schillerhöhén létrehozott új Bosch-székhely a régi, városközpontban elhelyezkedő irodát váltotta fel 1970-ben.

Molekularendszert ábrázoló rajz, amely a Boschnál zajló kutatást és fejlesztést szimbolizálja.

Kutatás, fejlesztés és felvásárlás – az innováció erejével

A Bosch kutatási és fejlesztési erőforrásait egy új kutatóközpontban egyesítette 1968-ban. Ez a kombinált erőfeszítés kellett ahhoz, hogy megszülessenek azok az ötletek, amelyeket a Bosch később a versenyképességét fokozó innovatív termékekre váltott. Az 1960-as évek közepétől a vállalat saját intézményei olyan speciális projektekre is összpontosítottak, mint például az integrált áramkörök.

Az alkotórészek hidegkamrában történő tesztelése a kutatás és fejlesztés részét képezi annak biztosítására, hogy a Bosch-technológia kiállja a legzordabb teleket is. (1959)

Az 1960-as évek közepétől a félvezető alkotóelemek, mint például ez a lapka is, amely egy elektronikus vezérlőegység alkatrésze, melléktermékekből alakultak milliós nagyságrendű, jól eladható tételekké. (1965 körül)

Az elektromos autók erősáramú elektronikájának tesztelése (1967). Ebben az időben az elektromos autók erősáramú elektronikája még mindig túl sok helyet vett el a csomagtartóból.

A Bosch IBM 370/modell 15 névre hallgató ipari számítógépe Schwieberdingenben 100 kilobyte adat tárolására alkalmas, és egy 150 liter vizet használó hűtőrendszerrel rendelkezik. (1970)

A Jetronic

Egy benzinbefecskendezésre szolgáló Jetronic elektronikus vezérlőegység alaplapja a Stuttgart melletti schwieberdingeni Műszaki Központban (1970)

Az elektronika mindent visz

1959-ben a Bosch megkezdte egy elektronikus vezérlésű benzinbefecskendező rendszer fejlesztését. A Jetronic volt az első ilyen típusú rendszer a világon, amelynek sorozatgyártása 1967-ben indult. Először a Volkswagen 1600 LE és TLE autók amerikai változataiban használták. A Jetronicnak köszönhetően a VW 1600 meg tudott felelni az egyesült államokbeli Kalifornia államban bevezetett meglehetősen szigorú környezetvédelmi előírásoknak.

Fénykép: Jetronic benzinbefecskendező elektronikus vezérlőkártyája a Stuttgart melletti schwieberdingeni Műszaki Központban (1970)

Félvezetők és a számítógép-vezérlésű autó – elektronika a Boschnál

A kutatók és vezetők azon elhatározása, hogy az elektronikát a vállalat fő pillérévé tegyék, az 1970-es évektől vált meghatározóvá. Ez az eredetileg felderítetlen terület jelenti mind a mai napig az egész vállalat sikerének az alapját. Ennek remek példája az 1978-ban megjelent ABS blokkolásgátló fékrendszer, amely a Bosch digitális elektronikai szakértelmének köszönhetően autóipari szabvánnyá vált.

A Bosch ABS mérnöki csapata a blokkolásgátló fékrendszer potenciálját teszteli egy észak-svédországi befagyott tavon (1975).

Égéstér keresztmetszete egy Motronic elektronikus motorvezérléssel rendelkező benzinmotorban. Az új rendszer elektronikus gyújtással kombinálta a befecskendezést, és ezzel lehetővé vált a motor futásának optimalizálása.

Globális gondolkodás – új kezdet Amerikában és Ázsiában

Az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb piacán 1983-ban sikerült visszaszereznie a Boschnak saját márkája összes hasznosítási jogát.

Ez lehetőséget adott a vállalatnak korábbi értékesítési sikerei visszahódítására. Ázsiában a Bosch különleges módon alapozta meg jelenlétét. Kiváló minőségű fényképészeti és videotechnológiai termékeket gyártott nagyobb költséghatékonysággal, például Malajziában. Közös vállalkozásokat alapított olyan kulcsfontosságú piacokon, mint Japán. A Bosch 1973-ban kezdte meg itt az elektronikus benzinbefecskendezés gyártását, 1984-ben pedig az ABS blokkolásgátló fékrendszerekét.

Munkatársi megbeszélés a Bosch telephelyén az indiai Nasikban (1973). A Bosch az 1970-es évek eleje óta gyárt itt dízel befecskendező technológiát.

A lambdaszonda

Érzékeny kipufogógáz-érzékelők

A Bosch szakértői 1969-ben megkezdték a kipufogógáz-érzékelők kifejlesztését, ami a kezdeti gyengeségeket követően egy évtizeden belül kifizetődővé vált. A mai környezetbarát belső égésű motorok elképzelhetetlenek a lambdaszonda nélkül, amelynek gyártását 1976-ban kezdték meg. Ez a Bosch-innováció volt a háromirányú katalitikus átalakítóval működő kipufogógáz-utókezelés előfeltétele. A lambdaszonda méri a katalitikus átalakítóba beáramló kipufogógáz oxigéntartalmát. Ezt a forgalmi helyzettől függően folyamatosan és drasztikusan változó értéket a befecskendező rendszer elektronikus vezérlése használja fel a benzin-levegő keverék összetételének optimalizálásához. A rendszer pontos működése biztosítja az égés teljességét, aminek segítségével a katalitikus átalakító optimális mértékben tisztítja meg a kipufogógázt. Így a károsanyag-kibocsátás akár 90 százalékkal is csökkenthető.

Fénykép: A lambdaszonda működési tesztje a schwieberdingeni Műszaki Központban (1975)

Telekommunikáció – az új fókuszpont

Az 1980-as évek elején a Bosch nyitott a telekommunikáció felé, ennek megfelelően műholdak és mobiltelefonok technológiájának gyártását kezdte meg, amelyeket a telekommunikációs nyilvános és magánhálózatokba be is vezetett. Két sikeres évtized után, amely alatt a telekommunikációs szektor a vállalat forgalmának 25%-át tette ki, a Bosch a kedvezőtlen változások miatt kénytelen volt számos szegmensből is kivonulni. A biztonsági rendszerekkel foglalkozó részleg azonban megmaradt, és a mai napig sikeresen működik.